"20 éves koromban diagnosztizáltak nálam először magasvérnyomás-betegséget, majd szívritmuszavart. A családban sok a szív- és keringésbeteg, tehát ezen egyáltalán nem lepődtem meg."

Húsz éves koromban diagnosztizáltak nálam először magasvérnyomás-betegséget, majd szívritmuszavart. A családban sok a szív- és keringésbeteg, tehát ezen egyáltalán nem lepődtem meg. Több év telt el, mire sikerült a két betegséghez a megfelelő gyógyszerelést beállítani, rengeteg alkalommal feküdtem le úgy este, hogy halálfélelmem volt; ezt az érzést ritmuszavarosoknak sajnos nem kell bemutatni.

Amikor már kezelhetővé kezdett válni számomra a gondolat, hogy bármi történhet éjszaka, és nem biztos, hogy ha baj van, időben orvosi segítséghez jutok, sajnálatos, de a későbbi gyors állapotjavulásomat eredményező esemény történt; meghalt a háziorvosom.

Új háziorvost kaptam, aki közölte, hogy az akkor szedett ritmusszabályozóm nyújtott felszívódású, nem lehetett volna az 5mg-os tablettát félbetörni. Innentől napjainkig talán kétszeri gyógyszerváltással majdnem tünetmentes vagyok mindkét betegségben. Természetesen, azóta kardiológushoz is járok, jelenleg Concor 5mg, és Covercard 5/5 mg-ra vagyok állítva, és köszönöm, jól vagyok. Vagyis voltam. De jött a COVID.

A betegségemet enyhe lefolyásúnak mondanám, ahhoz képest, amit mondjuk édesanyám élt meg, az ő élete kevésen múlott, de ma már hála Istennek, jól van. Először pont a ritmuszavaros tünetek jelentkeztek nálam, így felhívtam - az egyébként céltudatosan választott - kardiológus háziorvosomat, (ekkor még nem sejtettem, hogy a COVID van a háttérben, mert tulajdonképp annak semmilyen más, jellemző tünetét nem produkáltam), hogy egyre kaotikusabb a ritmus hol magas, hol alacsony pulzus mellett, mit kellene csinálni?

Közben egyre gyengébbnek éreztem magam, féltem, hogy köze van a két dolognak egymáshoz. A háziorvos fel is vetette, hogy lehet, hogy átmentem a koronavíruson viszonylag tünetmentesen, vagy éppen benne vagyok, pulmonológiai tünetek nélkül. Ez így rendben, de mit tehetünk? Szedjek vérhígítót mindenképp, és Panangint, de látnia kellene egy Holter eredményt, nem tudja, mikorra kaphatom meg a gépet, minimum 2 hét várakozásra számítsak.

Ugyanabban a helyzetben találtam magam, mint fiatal koromban: egész nap éreztem a szívdobogásom, és éjszakánként imádkoztam, hogy reggel felkeljek. Közben hívtam a közeli kórház kardiológiáját, hogy ha kiállíttatom a beutalót, nagyjából mikor tudnak fogadni? Azt mondták két és fél hónap múlva. Tanácsot is kaptam; ha bal karba sugárzik a fájdalom, vagy ájulás következik be, illetve nem múló szúró fájdalmat érzek, hívjam a mentőket, úgy bekerülhetek a kardiológiára, és akkor talán megvizsgálnak. Hívtam magán kardiológust is; Covidos, nem rendel, nem tudják mikor lesz a következő rendelés.

Ekkor már láttam, hogy kénytelen vagyok a saját kezembe venni a dolgot.

Neten keresgélve találtam rá a WIWE-ra. Volt egy kis bizonytalanság bennem, hiszen milliószor volt EKG vizsgálatom, nagy gép, sok tappancs, aki kezelte, nyilván értenie kellett hozzá... Ez a kis eszköz meg itt egy vastagabb névjegykártya.... Utánanéztem, videókat kerestem, láttam, hogy komoly kardiológus szakemberek állnak az eszköz fejlesztése mögött. Felhívtam a barátnőmet, aki kétszeres szívműtött, hogy hallott-e már a WIWE-ról, és mondta, hogy persze, a cégnél többeknek is van, a menedzsertempó nincs túl jó hatással a szívre. Felhívtam az én kis kardiológus-háziorvosom, még végig sem mondtam, hogy a véleményét kérném, mert szeretnék venni egy WIWE-ot, éppen magyarázni akartam, hogy milyen eredményeket tudnék neki adni, amivel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, amikor közbevágott, hogy ismeri az eszközt, és nagyon jó ötlet!

Eldőlt, veszek egyet. És milyen jól tettem!

Azóta e-mailben küldöm neki az eredményeimet, és persze közben bejelentkeztem a kardiológiára, ahova valóban két és fél hónapra kaptam időpontot.

Közben átestem a Holter-en is, de egy-két extrasystolénél többet nem mutatott, ellenben a WIWE-val "el tudom kapni" az egyébként a koronavírus óta időben, időtartamban és mintázatban is teljesen hektikus formát mutató ritmusváltozásokat.

Például a múlt héten sikerült az egyik kis gonoszt este fél 11-kor elkapni; fél órán át tartotta a két ütés-egy kihagyás ritmust.

Ezeket az eredményeket képtelenség lenne rögzíteni, hacsak nem egy kórházi EKG-vel 24 órában, több napon keresztül folyó vizsgálattal, vagy a Holter egy héten keresztüli hordásával, használva a "pánik-gombot".

A WIWE mindig nálam van, úgy, mint a telefonom. Bármikor kezdődik az a rossz érzés, ami a fura ritmusokhoz kapcsolódik, csak nyúlok érte és mérek. Így rájöttem, hogy ötféle minta ismétlődik a COVID óta. Hétfőn megyek az orvosomhoz, kérte, hogy az eredmények EKG részét A2 méretben nyomtassam ki, amiken szerepel az ötféle mintázat, hogy azokat alaposabban is körbejárhassa. Így nem a vizsgálatokra várva telik az idő, hanem a leletek alapján a kezeléssel. Bár még nem vagyok teljesen jól, az én kis Doktornőm biztosan kitalál valamit.

Ilyen eredményekhez jutni a WIWE nélkül az egészségügy krónikus betegellátásának jelenlegi kaotikus helyzetében képtelenség lett volna. A koronavírus alatt kifejezetten hasznosnak bizonyul minden olyan diagnosztikai eszköz, amelyet a beteg az otthonában is használhat, fokozottan igaz ez az olyan "bujdokló", szakaszosan vagy időszakosan tünetelő betegségekre, mint a szívritmuszavar.

A WIWE árát abba fektettem, ami a legértékesebb, az egészségembe. 

U.I.: Mikor a teszt is visszaigazolt, hogy COVID-os vagyok, rájöttem, milyen hasznos is a beépített véroxigénszint-mérő! :-)

Köszönöm a lehetőséget, hogy elmesélhettem az én Covid-sztorimat. Ajánlom mindenkinek, aki még hezitál, hogy megvegye-e a saját WIWE-ját!

Üdv:

Egy elégedett vásárló

Babinszki Adrienn