"Máig is áldom a szerencsémet- Szépen elsétálgattam vagy két napig az hátsó fali infarktusommal."
Az én WIWE diagnosztikai készülékem…
Hol, ha nem a Balatonfüredi Szívkórházban 5. rehabomat töltöttem és böngészve a különböző okosságokat jött fel ez a készülék ami szerintem még nagyon a legelején járhatott a terjesztés területén - ez 2019 kora tavasza. Nem telhetett el kb . 3 perc a téma elolvasása után azonnal megrendeltem, anélkül, hogy egyáltalán bárkit megkérdeztem volna. Vannak e ismerőseim akik vásároltak vagy használják.
Máig is áldom a szerencsémet mondván – meghagyott a Jó Isten- természetesen orvosi segítség nélkül vélhetően már nem lennék ez 2011. július 11. – Szépen elsétálgattam vagy két napig az hátsó fali infarktusommal. Aznap ugyan kicsit furcsán éreztem magam, de úgy különösebbet a fáradságon kívül nagyon nem éreztem és ez nagyon melegben foci közben volt ill. annak tudtam be, hogy nincs levegő, mert nagyon másnak sem volt. Meg éreztem már hasonlót és mivel sosem volt semmi bármikor orvoshoz mentem ezért mint kiderült nem vettem komolyan…
Aztán szerencsék sorozata másnap bekapáltam 200 négyzetméter krumplit, leúsztam vagy 1 km-t meg lefestettem egy nagy kerítést…
Hétfőn csak azért mentem el az orvoshoz, mert elfogyott az Aspirin – és csak úgy mellesleg kértem a helyettes doktor urat (nem csinálna egy Ekg-t)- no jól van mondta. Aztán kezembe nyomták a receptet és már fogtam a kilincset amikor szólt ugyan üljek már le egy kicsit még. Hosszasan nézegették aztán kaptam egy marék gyógyszert és mondták innen fel nem állok.
Nos ettől kezdve tényleg szerencsém volt – tulajdonképpen eltelt 48 óra a szívemből elhalt egy darabka és az ügyeleted doktor úr lazán mondta – jól benyeltem a hátsó falit és még kicsit vicces is volt, hogy most akár haza is mehetek- mert nagyon ügyes vagyok, hogy most jöttem és túl vagyok a nehezén.
Na bumm és nem volt hely az kardiológián így valahogy felkerültem az intenzívre és ez volt az igazi áldás, mert ismertek jól. Tulajdonképpen ott eszméltem rá mekkora a baj és két tachycardia után Békéscsabáról vittek Szegedre mert akkor csak ott volt lehetőség a továbblépésre – mentőből ki – be ide oda – nagyon követni nem tudtam, mert nyilván tele voltam minden jóval.
Ettől kezdve arra emlékszem bemutatkozott a katéterezést végző doktor úr Hauzinger Péter vagyok és kezdünk – közben kicsit értetlenül mondta- nem kövér, nem cukorbeteg, nem magas a vérnyomása, sportol, nem dohányzik, jó néha biztos ideges …nem is találta - aztán egyszer csak meg lett és egy stenttel lettem gazdagabb. Később még egy stent bekerült egy nagyon problémás helyre az „y” elágazásnál volt egy vészes plakk. De ezt már Gyulán végezték, mert addigra itt is végeztek ill. végeznek beavatkozásokat.
Szóval sorolhatnám a neveket kinek vagyok hálás, de annak is sokat köszönhetek, hogy ismertek és nagyon segítőkészek voltak.
Bár most múltam 60 éves, de nekem mindennap születésnap és nem mindig vagyok jól, de még vagyok – nyilván most a covid helyzetben különösen veszélyeztetett helyzetben.
Végül is alkalomszerűen, de használom a készüléket – szerencsére néha van piros és időnként sárga, de a zöld az uralkodó szín egyenlőre. Azt viszont kicsit nehezen fogadom el, hogy megoszlik a vélemény a szakemberek körében is ennek hasznosságáról. Talán még én is megijedek ha pirosat vagy sárgát látok. Ezt vajon mennyire kell komolyan venni? Ez egy kicsit dilemma mert a kezelőorvosom szerint is - igen mutat értéket, de nem helyettesítheti a sok elvezetéses mérést stb.
Ez végül is érthető és elfogadható. Ettől függetlenül hasznosnak vélem és inkább csak akkor használom, ha nem érzem jól magam.
Az biztos, hogy az állapot fenntartásához megpróbálok minden orvosi utasítást betartani, de azzal is tisztában kell lenni – másképpen ketyeg az idő.
Azt nem tudom, hogy esetleg az újabb készülékek többet tudnak e vagy úgy mond megbízhatóbbak, de azt látom, hogy az orvosok részéről az általuk mért és vizsgált eredmény a mérvadó.
Nekem mint magánembernek egy támpont lehet -amitől vagy megnyugszom vagy kicsit ideges lehetek, hogy vajon mi van itt a vég…
Nos azt gondolom azért mindig nálam van és remélem még jó darabig hasznát is veszem
Knyihár János
Vissza